Karácsony gyerekszemmel

Sziasztok, egyes olvasóknak biztos ismerős ez a történet egy kicsit más szemszögből a másik blogomról. Szóval ez nem a véletlen műve :D
Jó olvasást :D

 

***

 

 

 

Nem tudom, merre induljak. Merre találom az Északi- sarkot? Apukám azt mondta, hogy a Mikulás jó barátja a Jézuskának. A mikulás pedig az Északi-sarkon lakik. Meg kell kérnem, hogy szóljon a Jézuskának, hogy most nem szeretnék ajándékot. Megígérem neki, hogy jó leszek, csak anyukám és apukám ne váljon el. Mindjárt karácsony. Ha anyukámmal elköltözünk, a Jézuska honnan fogja tudni, hol talál meg?
A barátom azt mondta, hogy ha a szülők veszekednek, akkor el is válnak, és nekem anyukámmal kell mennem. Nem szeretnék elmenni otthonról.
Szóval, amíg az óvó néni nem figyelt, addig gyorsan elszöktem. Talán a Mikulás segít nekem. Nem szeretnék ajándékot sem, csak anyukámat és apukámat. Ha el kell menni, akkor apukám nem lehet velünk és lehet, hogy még fenyőfát sem hoz a Jézuska. A nagytesóm megígérte nekem, hogy az ő Jézuskája majd hoz nekem egy olyan babát, amit szeretnék. Ő már nagyon nagy és nagyon okos. De nem értem, akkor most mindenkinek külön Jézuskája van? Megkérdeztem tőle is, de azt mondta „majd ha nagy leszel megérted”. A nagyok sokszor mondják ezt, pedig már én is nagy vagyok. Már öt éves vagyok.
Régóta sétálok, már biztos közel van a Mikulás.
- Szia, nem tudod, hol van az Északi-sarok? – a fiú kinevet. De miért? Pedig én még köszöntem is.
- Menj haza kis pisis – még mindig nevet és tovább megy. Nem is vagyok pisis. Beszélnem kell a Mikulással. Nagyon fontos. Hát akkor majd egyedül találom meg. A sok néni meg bácsi nem is foglalkozik velem, csak sietnek. Nekem is sietnem kell, holnap már karácsony. Oh! Ott jön a Mikulás!
- Te az igazi Mikulás vagy?
- Szia, kicsi lány. Én csak az igazi Mikulás segédje vagyok. Hol vannak a szüleid? – ő nagyon kedves.
- Hát, akkor nekem sietnem kell – és már szaladok is tovább. De elfáradtam. Még mindig nem értem oda. Éhes vagyok. Fázom és hiányzik az anyukám és az apukám. Már sírok és felmászok egy padra. A mikulást sem találtam meg és már haza sem tudok menni és már sötét is van. Félek. Anyukám biztos mérges lesz rám. Talán ki is kapok.
- Hát te? Hol vannak a szüleid? – egy rendőr bácsi ül le mellém.
- A Mikulást akartam megkeresni, hogy szóljon a Jézuskának, hogy anyukám és apukám ne váljon el. De már nem akarok az Északi-sarkra menni. Anyukámhoz szeretnék menni.
- Gyere, megkeressük anyukád – a bácsi kézen fog és a nevemet is megkérdezi. Már nagy vagyok, meg tudom mondani neki. Nagyon kedves. Egy házba megyünk, ahol még több rendőr bácsi van. Kapok csokit, meg meleg teát. A kedves bácsi azt is mondja, hogy attól, hogy a szüleim veszekedtek, nem biztos, hogy el is válnak. És hogy a Jézuska mindenkiről tudja, hogy hol van. Azt mondja, haza visz. egy kicsit még a szirénát is bekapcsolja, mert anyukámék már biztos nagyon várnak.
Mikor csengetünk apukám nyit ajtót, anya meg sírva szalad hozzám.
- Anna, hol voltál!? – anya össze-vissza ölelget. Össze fog törni.
- A Mikulást kerestem, hogy szóljon a Jézuskának, hogy ne váljatok el: apa azt mondta, ők barátok – anya letörli az arcomról a könnyeket és apa is megölel. Nem kapok ki.,
- Jaj, kicsim, nem fogunk elválni anyuval.
Hu, nagyot sóhajtok. De akkor igazán kaphatnék egy kistesót. De ezért már nem indulok el a Mikuláshoz, mert elfáradtam. Anya finom vacsit csinál nekem és jó nagy habot is kapok a vízbe fürdésnél. Apa mesét olvas nekem az ágyba. Apa azt mondta, biztos, hogy ide is jön a Jézuska. Fát is hoz, meg minden. De abban anya se biztos, hogy tud-e kistesót hozni. Talán ő sem tudja?
De már aludnom kell, ha nem alszok, sosem lesz reggel. Pedig holnap lesz karácsony.